A reumás ízületi gyulladás

A reumatológiai megbetegedések egyik legsúlyosabb, legnagyobb fájdalmakkal járó formája a reumatoid artritisz (RA), vagy krónikus sokízületi gyulladás. Krónikus, azaz elhúzódó jellegű, egyszerre sok ízületet érintő gyulladás, amely kezelés nélkül az ízületek súlyos károsodásához vezet.

Ez a betegség a lakosság 1%-át, Magyarországon körülbelül 80.000-100.000 embert érint a kór valamilyen formájában.

A reumás ízületi gyulladás olyan autoimmun betegség, melynek során bizonyos ízületekben gyulladás jön létre. A gyulladásos reakció ebben az esetben állandóan fennmarad, ami a megtámadott szövetek károsodását, végső soron pusztulását eredményezi.

A betegség oka egyelőre nem ismert, azonban feltételezhető, hogy több tényező (genetikai, környezeti) is befolyásolja a kialakulását.

Mi a reumatoid artritisz a lényege?

A reumatoid artritisz (rövidítve RA), régebbi nevén krónikus progresszív poliartritisz (rövidítve PCP) sok ízület gyulladását jelenti. Az ízületi gyulladás autoimmun eredetű, egy időben több ízületen zajlik, krónikusan, azaz időben elhúzódóan, általában szimmetrikusan. A gyulladásos folyamat kezelés nélkül progresszíven, folyamatosan halad előre ízületi funkció-károsodásokat, deformitásokat alakítva ki. A betegség autoimmun eredetű, az immunrendszer fehérvérsejtjei kórosan működnek. A saját ízület alkotórészeit idegenként ismerik fel, védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el, amely roncsolja az ízületet.

embert érint a kór valamilyen formájában Magyarországon

A betegség autoimmun eredetű, az immunrendszer fehérvérsejtjei kórosan működnek. A saját ízület alkotórészeit idegenként ismerik fel, védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el, amely roncsolja az ízületet.

A betegség pontos oka nem ismert, örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában. Gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy krónikus testi-, lelki kimerültség, stressz előzi meg. Később a nyugalomban levő betegség is fellángolhat a fenti okok miatt.

Az ízületi gyulladás során az ízületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros ízületi folyadékot termel. Ettől az ízületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az ízületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az ízületi porcot, és „kirágja” az ízületet alkotó csontokat. A gyulladásos folyamattal tehát károsodik mind az ízületi porc, mind a csont. Az ízületi tok és a szalagok a gyulladástól elgyengülhetnek, megnyúlhatnak. A fájdalmas gyulladásos folyamattal ízületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki, rontva az ízületek funkcióját, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét.

A reumatoid artritisz szervi manifesztációi révén nemcsak az ízületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség ízületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.

A betegség főleg a fiatal, középkorú nőket támadja meg, de jelentkezhet gyermek- és idős korban is. Hazánkban kb. 80-100 ezer beteget érint. Háromszor gyakoribb az előfordulása nőkön, mint férfiakon.

%

Nők

%

Férfiak

Milyen tünetek jellemzőek a reumatoid artritiszre?

A betegség kezdődhet lassan, fokozatosan, lappangva, ébredés utáni reggeli kézmerevséggel, általában a kéz kisízületek szimmetrikus fájdalmas duzzanatával, az ínhüvelyek fájdalmával, általános rossz közérzettel, gyengeséggel, fogyással.

De kezdődhet rögtön heves fájdalommal, szisztémás tünetekkel, lázzal, leggyakrabban a kéz- és láb kisízületeket (tő- és középső ízületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaízületeket érintő duzzanattal. A betegség a test valamennyi ízületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is. A kéz kisízületek érintettsége a finom kézmozgást, öltözködést, önellátást, mindennapi munkát, életvitelt nehezíti.

Milyen a betegség várható lefolyása?

A betegség lefolyása hullámzó, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10%-ában teljesen visszafejlődhet, meggyógyul. 30%-ában enyhe lefolyású, 60 %-ában típusos hullámzó lefolyású, ahol az ízületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül megállíthatatlanul megy előre a folyamat mozgáskorlátozottságot, a betegek 10%-ában súlyos rokkantságot okozva. A súlyos betegek életkilátásai az egészséges emberekéhez viszonyítva rosszabbak.

  • A betegség teljesen visszafejlődhet 10%
  • Enyhe lefolyású 30%
  • Típusos, hullámzó lefolyású 60%

Mikor kell a betegnek kivizsgálásra jelentkezni reumatológiai szakrendelésen?

Hogyan történik az Artritisz Centrumban a reumatoid artritiszes betegek kivizsgálása, gondozása?

Nagyon fontos, hogy több ízület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. Gyors kivizsgálással, a reumatoid artritisz diagnózisának felállításával, a korai bázisterápia beállításával, szükség esetén Reumatoid Artritisz Kórházakban biológiai terápiás kezeléssel, a betegséget még a korai stádiumban, a legkedvezőbb irányba befolyásolva, a betegek későbbi jó életminőséget megőrizhetjük.

A kivizsgálást követően, a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyását, aktivitástüneteit nyomon követhessük, de a rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen.

Az ellenőrzés során az orvos

  • megvizsgálja a nyomás érzékeny és duzzadt ízületek számát,
  • megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét,
  • a reggeli ízületi merevség időtartamát,
  • valamint ellenőrzi az ízületi aktivitásra jellemző laboreltéréseket
    (a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásra jellemző fehérjeszintet, a CRP-szintet).

Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, a DAS-28 index, amelynek változása később a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.

Az immun-labor vizsgálatok, a süllyedés, a CRP, a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat a diagnózis felállítása és a betegség súlyosságának megítélése mellett a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükségesek.

 

Egy új gyógyszer beállítását követően eleinte havonta, majd 3 havonta szükségesek a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok.

A laborvizsgálatok mellett fontos a kezekről és a lábfejekről röntgen vizsgálatot készíteni. A betegség elején készült röntgen felvételeket évente megismételve nyomon követhetjük az ízület környéki mészszegénység és az eróziók (kirágódások a csont és porc határán) kialakulását. Időszakosan, általában félévente-évente hasi ultrahang, mellkas röntgen, pulmonológiai- és kardiológiai vizsgálat is szükséges a gondozás során.

Mire törekszik az orvos betegeinek kezelése során?

A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek ízületi aktivitásra jellemző tünetei.

Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg

  • nem fáradékony,
  • nincs ízületi fájdalma,
  • nincs ízületi nyomás érzékenysége,
  • nincs ízületi duzzanata,
  • a reggeli ízületi merevségérzése kevesebb, mint 15 perc,
  • nincs duzzanat az ízület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben és
  • a vérsüllyedés kevesebb, mint 20-30 mm/óra.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos

  • a lelki és fizikai kimerültség kerülése,
  • az elegendő alvás,
  • az egészséges életmód és táplálkozás,
  • az ízületvédelem,
  • a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése,
  • úszás,
  • szükség esetén fizikoterápiás eljárások,
  • gyógyászati segédeszközök használata

a maradandó ízületi károsodások elkerüléséhez.

D-vitamin és kalcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban gondozás indokolt.