Gyógyszeres terápia

Bár a reumás ízületi gyulladás (RA) oka még nem teljesen tisztázott, azonban gyógyítása terén jelentős eredményeket ért el a tudomány.

Az utóbbi években a terápiák sokkal hatékonyabbá váltak, mint pár évtizeddel ezelőtt.

Az RA-ban használt gyógyszereket az alábbiak szerint csoportosítjuk:

  • Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők (nem-szteroid és szteroid)
  • Bázisterápiás szerek (ha az immunrendszer működési zavara a hangsúlyos)
  • Biológiai terápiás készítmények

Fájdalomcsillapítók, nem-szteroid és szteroid gyulladáscsökkentők

A gyógyszeres kezelés célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése mellett a betegség előrehaladásának, a deformitások kialakulásának megakadályozása.

A fájdalomcsillapítók, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a szteroid gyulladáscsökkentők azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat, de a betegség előrehaladását, a deformitások kialakulását nem tudják megakadályozni, nem elegendőek a reumatoid artritisz korszerű kezeléséhez. Tartósan, hónapokon, éveken át szedve főként a szteroid gyulladáscsökkentők súlyos mellékhatásokat alakíthatnak ki, mint pl. csontritkulás, cukorbetegség, gyomorfekély, gyomor- és bélvérzés, bőr elvékonyodása, bőralatti bevérzések, stb. Ezért hosszabb távon mindenképpen a szteroid készítmények minimalizálása, optimális esetben elhagyása a célunk.

Szteroid tartalmú injekciós készítmény adása a gyulladt ízületbe jó hatást válthat ki a gyulladás csökkentésében, azonban a mellékhatások veszélye miatt ezeket sem túl gyakran alkalmazhatjuk.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyomor- és bélnyálkahártyára kifejtett irritáló hatása, a gyomor-és nyombélfekély és vérzés veszélye miatt célszerű a gyomor- és bélnyálkahártyát védő gyógyszereket együtt szedni a nem- szteroid gyulladáscsökkentőkkel, vagy a korszerűbb COX2 gátló nem-szteroid készítményeket választani. Fontos szabály, hogy a különböző nem-szteroid készítményeket nem szabad együtt szedni, nem szabad kombinálni.

Bázisterápiás szerek

A bázisterápiás gyógyszerek az immunsejtekre hatnak, ezek kóros működését igyekeznek helyreállítani. A betegséget megfékező bázisterápiás szerek lassan, de tartósan hatnak, csökkentik az ízületi gyulladást, a fájdalmat, képesek lelassítani a betegség előrehaladását, így az ízületi károsodások kialakulását előzik meg. Hatásuk 2-3 hónap után alakul ki, de ezt követően tartósan fennáll. A bázisterápiás szerek teszik lehetővé, hogy a sok mellékhatással járó szteroid gyulladáscsökkentők dózisát csökkentsük.

Ma a korszerű terápiában bázisterápiás gyógyszerként elsőnek a methotrexatot kapják a betegek. Mellékhatások kivédésére a methotrexatot folsavval együtt célszerű szedni.

Jó hatásúnak bizonyult még a leflunomid, kevésbé gyakran alkalmazott gyógyszerek: a chloroquin, sulfasalazin, azathioprin, ciklosporin.

A bázisterápiás gyógyszereket lehet váltani vagy kombinálni hatástalanság esetén, és együtt szedni gyulladás-, és fájdalomcsillapítókkal.

A bázisterápiás gyógyszerek leggyakoribb mellékhatása, hogy a csontvelőben a vérsejtképzést gátolhatják, ritkábban máj-, vesefunkció romlást okozhatnak, ezért a vérképet, máj- és vesefunkciós laborvizsgálatokat rendszeresen ellenőrizni kell.

A biológia terápia

15-20 évvel ezelőtt az artritiszes betegek többsége szinte megállíthatatlanul haladt a mozgáskorlátozottság, rokkantság felé. Az elmúlt évtizedben számos, a betegség kezelésére szolgáló, az ízületeket védő készítmény jelent meg a piacon. A fájdalomcsillapítók, szteroidok, egyéb gyulladásgátlók segítenek a tünetek enyhítésében, de ezek nem elégségesek az ízületi károsodások kialakulásának megakadályozásához.

A legújabb injekciós, infúziós formában elérhető, úgynevezett „biológiai terápiás” szerek az egyéb kezelésekre nem reagáló esetekben is javulást hoznak. A biológiai terápiák a hagyományos eljárásokkal szemben új támadási pontokon keresztül fejtik ki hatásukat. A biológiai készítmények a legújabb eredmények szerint tartósan és hatékonyan enyhítik a nagy fájdalmakkal járó tüneteket, és a súlyos ízületi deformitások kialakulását is képesek megakadályozni.

Biológiai terápiák pár éve már Magyarországon is hozzáférhetőek, és a legújabb, ebbe a csoportba tartozó készítmények is elérhetők a reumatoid artritiszes betegek számára. A biológiai terápiák térítésmentesen rendelhető szerek, alkalmazásuk a kijelölt Reumatoid Artritisz Centrumokban történik.

A gyógyszeres kezelés mellett ugyanilyen fontos a gyógytorna, fizioterápia, balneoterápia, ízületvédelem, melyekről a reumatológusok szívesen adnak tájékoztatást.

Hogyan működik a biológiai terápia?

 

A biológiai választ módosító gyógyszerek a kórfolyamat adott pontján hatva gátolják a betegség súlyosabbá válását.

A biológiai terápia a súlyos, egyéb kezelésekre nem reagáló reumatoid artritiszes betegeknél is általában hatékonyan csökkenti a gyulladásos tüneteket, emellett az alapbetegség előrehaladását is megállítja. Ennek köszönhetően nem károsodnak tovább a belső szervek és az ízületek.

A biológiai terápia az immunsejtekre speciálisan hat. Az immunsejtek feladata, hogy a szervezet a saját sejtjeit felismerje, és megvédje az „idegen támadás” ellen. Az immunsejtek védenek bennünket a fertőzésektől, gátolják a tumorsejtek kialakulását, idegenként ismerik fel szervátültetés esetén a beültetett szervet. Az immunsejtek működése során egészséges emberekben is képződnek bizonyos gyulladást kiváltó fehérjék, a citokinek. A gyulladást kiváltó citokinek közé tartoznak : a TNF-alfa (tumor nekrózis faktor alfa), IL-6 ( interleukin 6), IL-1 (interleukin 1).

Az egészséges szervezet ellenanyagtermeléssel semlegesíti a gyulladást kiváltó citokineket . Reumatoid artritiszes betegekben- jelenleg még nem teljesen tisztázott okból- az immunsejtek kórosan, saját sejtjeik ellen fordulnak. A rendellenesen működő immunsejteknek a száma megszaporodik, túl sok, gyulladást kiváltó citokint termelnek. Ezek ellen a reumatoid artritiszes szervezet nem tud elegendő ellenanyagot termelni. Így alakul ki a krónikus gyulladás.

Az utóbbi évek tudományos kutatása, a géntechnológia lehetővé tette, a forradalmian új, hatékony, biológiai terápiás gyógyszerek előállítását és bevezetését a reumatoid artritisz kezelésében.

A biológiai terápia a krónikus gyulladást kiváltó citokineket, vagy az ízületi gyulladás kiváltásáért felelős immunsejteket, az úgynevezett B vagy T sejteket blokkolja, ezzel fékezi meg a krónikus ízületi gyulladást.

A biológiai terápiának több típusa is létezik:

  • IL-6 gátló terápia
  • Tumor nekrózis faktor gátló terápia (TNF-gátló, anti-TNF)
  • B sejt terápia

IL-6 gátló kezelés

Az interleukin 6 (IL-6) egy fehérje, amit az immunrendszer állít elő. Az IL-6 a fertőzések leküzdésében játszik szerepet. Ezek mellett azonban jelentős szerepe van a reumás ízületi gyulladás tüneteinek kialakulásában is. A reumás ízületi gyulladásban szenvedő betegek szervezetében túl sok IL-6 típusú fehérje termelődik,mely nagy mennyiségben felhalmozódik a duzzadt ízületekben is.

Az IL-6 ellenes kezelés gátolja az IL-6 hatását a szervezetben .Közepes illetve súlyos reumás ízületi gyulladás kezelésére alkalmazzák olyan betegeknél akik nem reagáltak jól megelőzően a bázisterápiás kezelésre illetve ahol a TNF alfa gátló terápia hatástalannak bizonyult.

TNF gátló gyógyszerek

A hazánkban is bevezetett biológiai terápiás szerek első nagy csoportja a TNF-alfa gátlók. Hatóanyaguk a gyulladást és kóros immunfolyamatokat kiváltó egyik sejtfehérje, a TNF-alfa ellen irányul. A TNF-alfa gátló biológiai szerek megkötik a feleslegesen sok TNF-alfát, így képesek az ízületek gyulladásos tüneteit csökkenteni, az ízületek funkcióját javítani, az ízületi károsodásokat megelőzni. A TNF-alfa gátlók általában methotrexattal kombinálva elfogadottá váltak olyan reumatoid artritiszes betegeknél, akik nem reagáltak jól a megelőző bázisterápiás kezelésekre. Amennyiben a TNF gátló kezelés ellenjavallt vagy hatástalannak bizonyult, más hatásmechanizmusú biológiai terápia alkalmazása ajánlott ,mint például a B sejt gátló vagy az IL-6 terápia.

B sejt terápia

A B sejt ellenes kezelés hatóanyaga egy ellenanyag (antitest), amely a fehérjék egy típusa. Ez a fehérvérsejtek egyik típusához, a gyulladásos folyamatban szerepet játszó B-limfociták felszínéhez kötődik, és ezeknek a sejteknek a pusztulását okozza. Ez a kezelési lehetőség célzottan a B sejtek azon típusa ellen irányul, amelyek az ízületi gyulladás kiváltásáért felelősek. A gyógyszer számos különböző ponton képes megakadályozni a gyulladásos folyamatot a B-limfocitákra hatva.